INSTRUKCIÓ

Az útszakasz kezdőpontját egy utcanév tábla jelöli. Induljatok el ezen az ösvényen! Ez az útvonal az előzőekkel ellentétben kevésbé forgalmas és pezsgő, jóval nyugodtabb és egyre közelebb visz a természethez. A sok pörgés után jól fog esni egy kis csend. No meg a táj szépsége sem fog érintetlenül hagyni, az elképesztő panoráma mellet fokozatosan tárulnak elétek Badacsony természeti értékei, több védett természetvédelmi terület mellett is elhaladtok majd, de láthattok őshonos helyi fákat is, például sajmeggy és vadcseresznye fákat.

Lokális David Attanborough-ként adjátok át magatokat a természetnek és készüljetek egy kis alternatív madárlesre is.

KIHÍVÁS

Az idő alatt, míg az Iboson sétáltok, készítsetek egy nem mindennapi csoportképet panorámával a háttérben! Badacsony vonatkozásában többször kerülnek szóba az ókori istenek és az Olympos. Azonban a mostani városképet nem díszíti túl sok erre vonatkozó szobor Badacsonyban. Ha szobor nem is, de kép mégis készülhet tisztelegve az istenek előtt :) Csináljatok olyan csoportfotót, amiben valamilyen módon megjelennek az istenek vagy az általuk képviselt értékek!

SZTORI

Tudtátok? A pannongyík, az ősméh és a tarajos gőte néhány azon ritka fajok közül, amelyek képviseltetik magukat ezen a speciális mikroklímával ellátott helyen. Kuriózum, ha el-elkaptok egyet – már fényképezővel és/vagy szemekkel kizárólag. A legöregebb fák a közeli Rózsakő környékén találhatóak, amihez egy helyi legenda is kötődik. Ha egy szerelmes pár háttal ül a Balatonnak a rózsakőre, egy éven belül megtartják a lakodalmat és szerelmük halálig tartó lesz. Gondoljatok Kisfaludyra és Szegedi Rózára, a kő onnan kapta nevét, hogy Ők állítólag sokat üldögéltek rajta.

BÓNUSZ

Milyen egyéb fokozottan védett magyar állat- vagy növényfajt tudtok felsorolni? Előnyben a NatGeo és Spektrum előfizetők.

ÉLŐVILÁG

KIHÍVÁS

Védett villák, kúriák és a történelmi térerő kíséri full-panorámás utatokat. Az egyik ilyen villában élt Chernelházi Chernel István madárkutató, ornitológus. Megtaláljátok az épületen található “állatokat”? Ha igen, írjátok le, mit véltetek felfedezni!

INSTRUKCIÓ

Az Iboson viszonylag hosszan vezet az út. Séta közben olvassa fel a Történetmesélő, mitől érdekes és izgalmas ez a tájék!

SZTORI „AZ ELSŐ BORLOVAGOK”

„Nagy Badacsony Istenek hazája, égi nectar gazdag kútfője.” (Kis János, költő)

Badacsony már az őskorban is lakott terület volt és igencsak népszerű az elmúlt történelmi időkben. A régi bazaltbánya területén talált kora vaskori és bronzkori leletek is ezt bizonyítják. A Kr.e. 380-as évekből előkerült sírleletek egy kelta kori temető nyomait tárták fel. Rejtélyes módon a sírban fekvők mind kelet felé néztek, ezt a történészek egyenlőre nem tudták megfejteni, mindenestre a kelták világszemlélete  az új kezdet erejét hirdeti, a születést tekintették az élet végének, és a halálban találtak feltámadást az örök életre. A történészek is egyetértenek abban, hogy Badacsonyba az első szőlőtőkéket a kelták telepítették, nem a rómaiak ahogyan azt a legtöbben gondolnánk.

SZTORI „BOR ÉS JOG”

A szőlődűlők iránti tisztelet övezi a középkori rendeleteket, néhány érdekességet megemlítünk a korabeli feljegyzésekből, avagy hogyan is kell a szőlőben viselkedni. A szőlőt megdézsmálót a legszigorúbban büntették, egyes hegyrendeletek csak és kizárólag a terhes nőknek engedélyeztek minimális csipkedési lehetőséget. Valószínűleg ismerősek a következő fogalmak:  bortized, borharmincad, korcsmáltatási jog.

A szigorú középkori szabályok között például megtalálhatóak a következő tiltások:

• Ha valaki elhanyagolta a szőlőjét, pusztulni hagyta legalább egy évig, annak a szőlője az uraság kezére szállt.
• Tilos volt a szőlőhegyen a káromkodás, nemes embernél ezt 4 forinttal, parasztnál 12 botütéssel büntették.
• Ugyancsak tilos volt a kóborlás a hegyen.
• Törvény tiltotta a szőlőmunkások elcsalogatását.
• Büntették a részegséget, és a paráználkodást a szőlőben.

KIHÍVÁS

Azért, hogy titeket ne érjen semmilyen atrocitás, írjatok legalább 3 szőlészet-kompatibilis káromkodást!

SZTORI „BORKARRIER”

A szőlőművelésben dolgozók száma és a foglalkozások az idő múlásával átrendeződtek. A borospincékre nagyobb urak ügyeltek, mint például a tiszttartó sáfár, de gondját a kulcsár viselte, vele kellett jóban lenni, hiszen ő adta ki a megszabott mennyiségű bort az udvari személyzet asztalához, még a pohárnok kezébe is. A kádár, a borkötő, de a napszámos munkája is megbecsült hivatásnak számított.

A metsző eszköz majdnem ezer évig hasonlatos volt az ókori vágó-metsző szerszámként is ismert és elterjedt szőlőmetsző késsel, amelynek 2 típusát ismerték: a baltácskával rendelkezőt és a balta nélkülit. A metszőollót először 1820-as években próbálta ki Schams Ferenc. A 19. század közepén csak a Balaton-felvidéken metszettek 2-3 rügyre, rövid csapot és főleg Badacsony környékén elágazó, többéves fásodott részeket hagyva, mely akkor egyedülálló technikának számított.

Kevesen tudják, hogy egy magyar biokémikus Preisz Móric 4 évvel Pasteur előtt kimutatta a mikroorganizmusok létezését, de mivel magyarul publikált, sajnos a világ borász társadalma nem vett róla tudomást.

BESZÉLGETÉS

Beszélgessetek arról, szerintetek milyen irányba változott a magyar borfogyasztói kultúra!

BÓNUSZ

Milyen magyar találmányokat tudsz felsorolni?

INSTRUKCIÓ

Az Ibos út végén egy turista útvonalat is jelölő tábla fog utat mutatni, a hordót biztosan nem fogjátok eltéveszteni :) Induljatok el a Szent István-kápolna és II. János Pál Pápa emlékhely felé! Át fogtok haladni két kőoszlop között, ezeket is könnyű észrevenni :)